Címigazolás kiállítása iránti kérelem
Magyarországon a közigazgatás korábban nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország
valamennyi címét tartalmazó cím-adatbázissal. Ez problémát okozhat a lakosság körében a
lakcímügyintézések, banki ügyintézések során. A magyar közigazgatásban létrejött egységes,
közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő címnyilvántartás az ún. Központi Címregiszter
(KCR), amelynek célja, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek, a különböző
nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.
Amennyiben hatósági ügyintézés (különösen lakcímbejelentés) vagy banki ügyintézés során
szükség van az ingatlan pontos címének igazolására, akkor címigazolást tudunk kiállítani.
Ügyintézés folyamata
Az eljárás megindítása kérelemre történik.
A kérelem elektronikus úton (e-mail), személyesen vagy postai úton nyújtható be.
Kérelem benyújtása személyesen:
A Mezőzombori Polgármesteri Hivatalban nyitvatartási időben az arra jogosult
személy (pl. tulajdonos, meghatalmazott stb.) nyújthatja be.
Határidő: A címigazolás ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok
alapján, ha a tényállás tisztázott 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Díjak: Az eljárás illetékmentes.
Vonatkozó jogszabályok:
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló
320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet,
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.),
az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Kormányrendelet
Behajtási engedély iránti kérelem
Behajtási tilalommal védett vagy korlátozott közterületre/övezetbe való behajtáshoz, továbbá
túlsúlyos, illetve túlméretes jármű helyi közúton, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában
álló, közforgalom elől el nem zárt magánúton való közlekedéshez közútkezelői hozzájárulás.
Az útvonalengedélyt az Önkormányzat polgármestere – a helyi közút tulajdonosa és kezelője
nevében – adja ki.
Jogosultak köre
Magánszemély, illetve gazdálkodó szervezet, szolgáltató, akinek ezen ügytípusban felmerülő
igénye keletkezik.
Mit kell tennie
A kérelem papíralapon – postai úton vagy ügyfélfogadási időben személyesen – vagy
elektronikus úton nyújtható be. Amennyiben a kérelmező az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében
elektronikus ügyintézésre kötelezett, kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.
Ügyintézési határidő: 8 nap
Benyújtandó dokumentumok
A kérelem, amelynek tartalmaznia kell:
az igénybevétel helyét, célját,
a közútkezelői hozzájárulást igénylő nevét, adószámát, továbbá természetes személy
üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén
székhelyét
az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontját,
a kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy nevét, címét,
telefonszámát,
a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát,
továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy
üzembentartó esetén székhelyét,
a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát.
Fizetési kötelezettség
Az eljárás illeték- és igazgatás szolgáltatási díjmentes.
Eljáró szerv
Mezőzombor Község Önkormányzatának polgármestere
Egyéb információk
A hozzájárulásban a közút kezelője a közút állagának védelme, a forgalom biztonsága
érdekében feltételeket írhat elő.
Vonatkozó jogszabályok
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-
terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről hozzájárulásban szóló
36/2017. (IX.18.) NFM rendelet
a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
Települési támogatás
Alkalmazott jogszabályok: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III.
törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva, Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-
testületének A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2023.
(I. 24.) önkormányzati rendelete.
Az eljárás illetékmentes.
A kérelmet írásban lehet benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelmező a
kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi
viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a
kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
Pénzbeni és természetbeni ellátás:
a) közgyógyellátási célú települési támogatás,
b) lakhatási célú települési támogatás,
c) gyermekétkeztetési célú települési támogatás,
d) időskorúak települési támogatása,
e) kegyeleti célú települési támogatás,
f) óvodáztatási célú települési támogatás,
g) tanévkezdési települési támogatás,
h) speciális célú étrendre szoruló gyermekek támogatása,
i) rendkívüli települési támogatás.
j) Köztemetés
Anyakönyvi ügyintézés
Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott jogszabályok
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
- Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.
20.) Korm. rendelet - A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény
- A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a magyar
állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.
22.) Korm. rendelet - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és
hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi
és gyámügyi eljárásról - Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a hivatali helyiségen
kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés, a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésének szabályairól és a többletszolgáltatás ellentételezéseként
fizetendő díjak mértékéről szóló 2/2025. (III. 21.) önkormányzati rendelete
Elektronikus ügyintézés
Elektronikus ügyintézés SZÜF felületen keresztül lehetséges.
Illetékesség
A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az
anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az esemény történt.
Születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat kiadása
Az első ízben kiállított anyakönyvi kivonat születés esetén a szülő, házasságkötés esetén az
érintettek, elhalálozás esetén a temettető részére kerül átadásra.
Az anyakönyvi kivonat pótlása a jogosultság igazolása mellett bármely anyakönyvvezetőnél
kérhető, azonban a 2014. július 1. napja előtt történt anyakönyvi események tekintetében csak
abban az esetben adható ki bármely anyakönyvvezetőnél az anyakönyvi kivonat, ha az érintett
eseményt az elektronikus anyakönyvi rendszer tartalmazza. Amennyiben az elektronikus
anyakönyvi rendszerben nem lett rögzítve az esemény (2014. július 1. előtti anyakönyvi
események), az anyakönyvi kivonat elektronikus rendszerben történő rögzítését az
anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvvezetőnél kell kérni.
Anyakönyvi kivonatot személyesen vagy elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) lehet
igényelni. Az anyakönyvi kivonat elektronikus úton történő továbbítására nincs lehetőség.
Amennyiben a születési kivonatot nem az érintett vagy kiskorú esetén a szülője, házassági
anyakönyvi kivonatot nem a férj vagy a feleség kérik, más személy csak meghatalmazással,
illetve jogosultság igazolását követően igényelheti az okmányokat.
Az anyakönyvi ügyintézésnél az ügyfél személyazonosságának igazolására minden esetben,
elektronikus úton küldött megkeresés esetén is szükség van, amely érvényes
személyazonosító igazolvánnyal, érvényes útlevéllel, 2001. január 1. napja után kiállított
érvényes vezetői engedéllyel lehetséges. A lakcímet lakcímkártyával lehet igazolni.
Házasságkötési szándék bejelentése
A házasulók a házassági szándékukat együttesen, személyesen jelenthetik be, amelyről az
anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
A házasulóknak igazolni kell a személyazonosságukat, az állampolgárságukat és a
lakcímüket, valamint be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatukat, amennyiben az
elektronikus anyakönyvi rendszer nem tartalmazza.
Az elvált vagy özvegy családi állapotot és a házassági névviselést a válással, illetve a
halálesettel záradékolt házassági anyakönyvi kivonattal, valamint a házastárs halotti
anyakönyvi kivonatával lehet igazolni.
A házasságkötés időpontját a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap után lehet
kitűzni. A jogszabály által előírt 30 napos várakozási idő alól a házasulandók különösen
indokolt esetben kérelemre felmentést kaphatnak.
Külföldi állampolgárságú személy házasságkötése esetében – az országonként eltérő
szabályok miatt – az anyakönyvvezetőtől kell tájékoztatást kérni.
Haláleset bejelentése
Halálesetet kizárólag az orvos által kiállított, eHVB rendszerben kiállított halottvizsgálati
bizonyítvánnyal lehet bejelenteni, ha az esemény Mezőzombor illetékességi területén történt.
Minden esetben szükséges csatolni az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, a
személyazonosító igazolványt, amennyiben az elhunyt rendelkezett vele érvényes magyar
útlevelet, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt, valamint a lakcímkártyát. Az
anyakönyvezéshez szükséges továbbá az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, családi
állapotát igazoló okirata (ha az elhalt házas családi állapotú a házassági anyakönyvi kivonata,
ha elvált a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági
anyakönyvi kivonata, ha özvegy az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a
záradékolt házassági anyakönyvi kivonata). Amennyiben az elhunyt nőtlen/hajadon családi
állapotú volt, nincs szükség okirati igazolásra.
Az eljáráshoz szükséges továbbá a halálesetet bejelentő személyazonosító igazolványa,
lakcímkártyája, hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt temetésének, az urna elhelyezésének
helyéről.
Amennyiben a haláleset bejelentése hiányosan történik, a jogszabályban meghatározott 30 nap
áll rendelkezésére hivatalunknak a hiánypótlások beszerzésére.
Névváltoztatás (Új családi és/vagy utónév felvétele)
Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását az érintett személy,
kiskorú gyermek esetében a törvényes képviselő kérheti.
A kérelmet személyesen lehet előterjeszteni bármely anyakönyvvezetőnél, az igazgatási
szolgáltatási díj befizetésének igazolása ellenében. Az eljárásra hatáskörrel a Budapest
Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya rendelkezik.
- január 20-ától a névváltoztatás eljárási díja az alábbiak szerint módosul az anyakönyvi
eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása alapján.
„A születési utónév megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 13 000
forint.”
„A születési családi nevet, valamint a születési családi és utónevet érintő névváltoztatási
kérelem igazgatási szolgáltatási díja 18 000 forint.”
Az igazgatási szolgáltatási díjat az anyakönyvi szerv által megjelölt számlára kell megfizetni.
Számlaszám: 10023002-00299592-00000000
Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
A közlemény rovatban kérjük feltüntetni a „névváltoztatás” megjelölést, továbbá a
névváltoztatással érintett személy születési nevét. Ha az érintett házassági nevet is visel, akkor
a házassági nevet is rögzíteni szükséges a születési név előtt, az ügyfél beazonosíthatósága
érdekében.
Kiskorú gyermek vagy gondnokolt névváltoztatási ügyében a közlemény rovatban minden
esetben a gyermek születési nevét vagy a gondnokolt házassági és születési nevét kérjük
feltüntetni.
Kérjük, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában akkor is a névváltoztatással érintett
személy névadatait tüntessék fel, ha az átutalást nem az érintett, hanem más személy teljesíti.
Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló banki kivonat másolatát kérjük
szíveskedjenek a névváltoztatási kérelem benyújtásakor az anyakönyvvezetőnek átadni a
Kormányhivatal részérő történő továbbítás érdekében.
Utónév módosítása iránti eljárás
(Meglévő utónevek sorrendjének cseréje vagy egyik utónév elhagyása, másik állampolgárság
szerinti utónév bejegyzése)
Ha a több utónévvel rendelkező magyar állampolgár valamelyik utónevének kizárólagos
viselését vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri, az anyakönyvvezető az adatváltozást az
anyakönyvi bejegyzésben átvezeti.
Házassági névviselés módosítása
A házassági név megváltoztatására a házasság fennállása alatt és után is van lehetőség. A
házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint
képezhető. Névváltoztatás iránti kérelmet kizárólag személyesen lehet benyújtani, előzetes
időpontfoglalás alapján. A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely
anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet
előterjeszteni. Az eljárás illetékmentes.
Hatósági bizonyítvány
Mezőzombori események kapcsán hatósági bizonyítvány kiállítását olyan adatok igazolására
lehet kérni, amelyeket az anyakönyvi kivonat nem tartalmaz, de azok az anyakönyvben
szerepelnek.
Az eljárás lefolytatásához érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél), lakcímet igazoló
hatósági igazolvány szükséges.
A kérelemben meg kell jelölni a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját és igazolni kell
az adathoz való jogosultságot is.
Állampolgársági ügy
A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá a
magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány
kiadása iránti kérelmet a járási hivatalokhoz lehet benyújtani.
A magyar állampolgárságot kérelmező személy az állampolgársági eskü vagy fogadalom
letételével válik magyar állampolgárrá.
Az egyszerűsített honosítási eljárással történt állampolgárság megszerzése esetén az
állampolgársági esküt vagy fogadalmat a kérelmező személy által megjelölt polgármester,
vagy külföldön a magyar külképviselet vezetője előtt kell megtenni. Az esküt vagy
fogadalmat a más jogcímen honosított személy a lakóhelye szerint illetékes polgármester,
illetve külföldön a magyar külképviselet vezetője előtt teheti meg.
A köztársasági elnök által megküldött honosítási okirat alapján az ünnepélyes állampolgársági
eskü vagy fogadalom letételének előkészítésében az anyakönyvvezető jár el, a honosítási
okirat érkezésétől számított 30 napon belül felhívja az eskü tételére jogosult személyt az
személyi adatai egyeztetésére, ezt követően kerülhet sor az eskütételre.
Apai elismerő nyilatkozat
A nem házasságból születendő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell
tenni ahhoz, hogy a gyermek édesapjaként az anyakönyvbe a vérszerinti apa bejegyzésre
kerülhessen, és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Apai elismerő
nyilatkozat tételére csak akkor kerülhet sor, ha apaság megállapítása iránt nincs bírósági per
nincs folyamatban.
Apai elismerő nyilatkozat születendő (a gyermek fogamzási idejének kezdetétől) és
megszületett gyermekre is tehető.
Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely anyakönyvi hivatalban indítható, a szülők
együttes, személyes jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv felvételekor kell nyilatkozni arról,
hogy a férfi a gyermeket magáénak elismeri, az anya ehhez hozzájárul és közösen nyilatkozni
kell a gyermek családi nevéről is.
Az eljárás lefolytatásához érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél), lakcímet igazoló
hatósági igazolvány szükséges a szülők részéről. Az anya családi állapotát igazolni kell. Ha az
anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet vagy házassági
anyakönyvi kivonat válási záradékkal szükséges. Özvegy családi állapot esetén az elhunyt
házastárs halotti anyakönyvi kivonata szükséges. Hajadon családi állapotot a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás igazolja, melyet az anyakönyvvezető az eljárás során ellenőriz.
Születendő gyermek esetében szükséges a szakorvosi igazolás a fogantatás vélelmezett és a
szülés várható időpontjáról (érvényes pecséttel, orvosi aláírással és dátummal ellátva). Már
megszületett gyermek esetében az eredeti születési anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges,
amely a nyilatkozattétel után bevonásra kerül -az adatok változása miatt.
Családi jogállás rendezése
Ezen eljárások közé tartozik az apaság bírói megállapítása, apaság bírói megdöntése, valamint
az örökbefogadás is.
A bíróság, illetve gyámhivatal által folytatott eljárások alapján a családi jogállás változását a
nyilvántartáson az anyakönyvvezető vezeti át.
Újszülöttek esetében amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a gyermek családi
jogállásának rendezésre, úgy az édesanya lakhelye szerinti jegyző hatáskörében hivatalból
indul az eljárás.
Hazai anyakönyvezés
Jogszabály értelmében a magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt
házasságkötésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar
állampolgárságú házastársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai
anyakönyvezését.
A hazai anyakönyvezés (magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének
Magyarországon való bejegyzése) ügyében a hatáskörrel rendelkező anyakönyvi szerv a
Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály (1475
Budapest, Pf.:292.).
Az egyes anyakönyvi ügyekben a tájékoztatás nem teljeskörű, csak alapvető információkat
tartalmaz. A felsorolt jogszabályok, valamint ügyfélfogadási időben az anyakönyvvezető által
adott vagy telefonon történő tájékoztatás további segítséget nyújt az anyakönyvi ügyek
intézéséhez.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Állatvédelmi, állattartással kapcsolatos ügyek
A jegyző állatvédelmi hatósági jogköre:
állatvédelmi panaszok kivizsgálása,
hatósági eljárások,
az állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés,
kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés,
állatvédelmi bírság kiszabása,
ebösszeírás.
Vonatkozó jogszabály:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
383/2016 (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról,
41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és
forgalmazásáról,
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
Ügy leírása: Az állatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezései szerint:
Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni.
Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy
másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal
szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való
közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával
felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. A fent meghatározott
állatvédelmi szabályok megszegésének észlelése esetén bejelentéssel lehet élni.
Mezőgazdasági haszonállat-tartás, tenyésztés esetében a lakosnak a jegyző felé bejelentési
kötelezettsége van.
Eljáró hatóság: Ha az állatvédelmi hatóság (NÉBIH, élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal, járási kormányhivatal,
jegyző) Átv. 6–8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek
megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni.
Ügyintézési határidő: A panasz kivizsgálására 60 nap áll rendelkezésre az állatvédelmi
hatóságnak. Amennyiben a panasz nyomán hatósági eljárás indul a határozatot, az eljárást
megszüntető végzést, az első eljárási cselekmény elvégzésének napjától számított huszonegy
napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az állat vagy ember életét
veszélyeztető esetekben, veszélyes állat eltűnésére vonatkozó bejelentés esetén azonnal kell
intézkedni, ez esetben a megyei központi állategészségügyi ügyelet számát és a rendőrség
számát kell felhívni.
Az eljárás illetékmentes.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Hatósági igazolás 3,5 t feletti gépjárművek tárolásához
A 3,5 t feletti gépjárművek tárolási helyének igazolására hatósági bizonyítvány kerül kiadásra.
A hatósági bizonyítvány kérelmet a tárolási hely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bek.
alapján:
(5) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból,
vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból
a) 10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja
szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a
cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa
vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,
b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja
szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely
alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja, feltéve, hogy az a járművek
számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti
ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10
járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is
értendő.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerin tehát: 3,5
tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhely,
telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék
tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy az
ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja. A
261/2011. (XII. 7.) Korm. rend. 13. § (2) bek. alapján a közúti közlekedési szolgáltatáshoz
használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható.
A fenti rendelkezés 2012. január 1-je után indított a járművek forgalomba helyezésére, illetve
a már nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos változás bejegyzésére irányuló eljárások
során kötelezően alkalmazandó, azaz a jegyzői igazolás nélkül az eljárás nem folytatható le, a
járműnyilvántartásba a bejegyzés nem tehető meg.
A jegyzői igazolás „Hatósági bizonyítvány” formájában kerül kiadásra, az eljárás
illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29 §. (1) bek. alapján. Az
illetékfizetési kötelezettséget utalással kell teljesíteni gazdálkodó szervezeteknek.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (1) bek. és a 95 §
(1) alapján az ügy tárgyát képező ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző állítja ki az
igazolást a benyújtástól számított 8 napon belül, sommás eljárás keretében.
Szükséges okiratok:
- Nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére
vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); - Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a
haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; - Közös tulajdonban álló telek esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a
tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat; - aláírási címpéldány (cég esetén);
- Forgalmi engedély vagy járműkísérő lap;
NINCS ILLETÉK
Vonatkozó jogszabályok:- évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- évi CL. törvényaz általános közigazgatási rendtartásról
- évi XCIII. tv. az illetékek
- 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
Eljáró hatóság
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Működési engedély köteles és bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységek ügyintézése
Alkalmazott jogszabályok: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény), a kereskedelmi tevékenységek végzésének
feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994.
évi LIII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi
CLIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény,
valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023. évi CIII. törvény
A jogszabály értelmében az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki
Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni köteles az erre irányuló
szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A Rendelet 3. mellékletében meghatározott
üzletköteles termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben
forgalmazhatók. Az üzletben az üzletköteles termékek közül kizárólag a működési
engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatók. Amennyiben a kereskedő üzletköteles
terméket nem forgalmaz, a kereskedelmi tevékenységet csupán bejelenteni szükséges.
A kereskedelmi tevékenység bejelentése és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos
eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.
A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a Törvényben
meghatározott szabályok szerint a kereskedő maga határozza meg. Az egyes kereskedési
formák fogalom meghatározását a Törvény 2. §-a tartalmazza.
A kereskedési formák:
- üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
- mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
- bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
- vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
- közterületi értékesítés,
- közvetlen értékesítés,
- üzleten kívüli kereskedelem,
- csomagküldő kereskedelem,
- automatából történő értékesítés,
- közlekedési eszközön folytatott értékesítés.
A Rendelet a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő
kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott
és az üzleten kívüli kereskedelem tekintetében a kereskedő székhelye, a nem említett
kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti jegyzőt
jelöli ki kereskedelmi hatóságként.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Hagyatéki ügyintézés
Alkalmazott jogszabályok: a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény, az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.),
valamint a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet
Hogyan indul a hagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárás elsősorban hivatalból indul. Belföldi hagyaték leltározására az örökhagyó
utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, az utolsó belföldi
tartózkodási helye, ennek hiányában az elhunyt belföldi elhalálozásának helye, vagy ha az
nem állapítható meg a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző intézkedik.
A Polgármesteri Hivatalba megérkező halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazza az elhunyt
személy adatait, címét és egy hozzátartozójának – általában a temetést intézőnek – a nevét és
címét. A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozónak (ha nincs ilyen,
megpróbáljuk felkutatni az elhunyt hozzátartozóit) felhívást küldünk, annak érdekében, hogy
a megküldött formanyomtatványon nyilatkozatot tegyen az örökhagyó ingó és ingatlan
vagyonára és a további örökösök adataira vonatkozóan. Az eljárás során tájékoztatjuk az
ügyfelet arról, melyek a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyak (pl. ingatlan, jármű,
betétkönyv, részvény, lakossági folyószámla, devizaszámla, kárpótlási jegy stb.).
Amennyiben az örökhagyó ingatlan vagyonnal rendelkezik, hivatalból megkeressük az
ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét az adó- és értékbizonyítvány
kiállítása céljából. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát postai úton közöljük az öröklésben
érdekeltekkel, akik az abban foglaltakkal szemben az Ákr. rendelkezése szerint fellebbezéssel
élhetnek.
A felvett hagyatéki leltár a fellebbezési határidő lejárta után, amennyiben az örökösök az adó-
és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel élnek, a fellebbezés elbírálása után, elektronikusan
továbbítjuk az illetékes közjegyző részére.
Amennyiben a hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy az elhunyt után leltározás alá eső vagyon
nem maradt (nemleges nyilatkozat), úgy a hagyatéki eljárás iratai érdemi intézkedés nélkül
irattárba kerülnek.
A hagyatéki leltár felvétele
A Polgármesteri Hivatalban a hagyatéki leltár felvételére és a hozzátartozók tájékoztatására
kerül sor. A leltárfelvétel főszabály szerint a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében a
szükséges adatok beszerzése, illetőleg az érdekeltek nyilatkozata alapján történik. Ezután a
hagyatéki tárgyalás az ügyben illetékes közjegyző előtt zajlik le. Érdemi döntést kizárólag a
közjegyző hozhat. Az ügyben eljáró közjegyző személyéről a hagyatéki ügyintéző
felvilágosítást ad.
Amennyiben az alaphagyatéki eljárás befejezését követő olyan leltározandó vagyontárgy
kerül elő, ami az örökhagyó tulajdonát képezi, póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló
illetékmentes kérelem benyújtására van lehetőség.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Birtokvédelemmel kapcsolatos ügyintézés
Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a jegyző
hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet,
végrehajtási szakban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény, a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a digitális államról és a digitális
szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény.
Kire terjed ki a birtokvédelem?
A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden
birtoksértővel szemben, annak az egynek a kivételével, akitől a birtokot maga is tilos
önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok
esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti, illetve a birtokosok
egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
Kit nevezhetünk birtoksértőnek?
A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki a
magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás
kinek az érdekében következik be.
Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?
A birtokvita eldöntése a jegyző vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. A jegyző akkor jogosult
eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még
nem telt el.
A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után
közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az
ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás nem államigazgatási, hanem magánjogi
eljárás, mely polgári – dologi – jogi jogviszonyon alapul.
Hogyan kérhető a jegyzőtől birtokvédelem?
Az eljárás kizárólag kérelemre indítható meg (hivatalból nem indítható, illetve folytatható
le).
A birtokvédelmi kérelem az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.
Kérelmet ismeretlen személy ellen benyújtani nem lehet.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Telepengedély kiadásának és a bejelentés-köteles ipari tevékenységek bejelentésének
ügyintézése
Alkalmazott jogszabályok: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján
gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, a telepengedélyezés
rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Rendelet), a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról szóló
35/1999. (X. 13.) BM rendelet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a közigazgatási
szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a digitális államról és
a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
A Rendelet 1. melléklete szerinti bejelentés-köteles és 2. mellékletében meghatározott
telepengedély-köteles ipari tevékenységek a külön jogszabály szerinti telken, építményben,
vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) a
Rendeletben foglaltak szerint folytathatók. A bejelentést, illetve a telepengedély iránti
kérelmet a telep fekvése szerinti jegyzőhöz kell benyújtani.
Az ipari tevékenység bejelentése az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint
illetékmentes.
A telepengedélyezési eljárásért a 35/1999. (X. 13.) BM rendelet alapján 5000 forint
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Bejelentés-köteles ipari tevékenység
A Rendelet 1. mellékletében meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek a tevékenység
megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható. A bejelentés kötelező
adattartalmát és a csatolandó dokumentumokat a Rendelet 3. melléklete írja elő.
A jegyző bejelentés, illetve a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles
meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában a magyar
építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 83. §-a (a továbbiakban együtt: övezeti
besorolás) szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
Amennyiben az övezeti besorolás szerint az adott tevékenység a telepen nem végezhető, a
jegyző az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.
Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak a jegyző a telepet
nyilvántartásba veszi. A Rendelet 5. mellékletében meghatározott tevékenységek esetében a
nyilvántartásba vételről szóló határozat és a bejelentés megküldésre kerül a tűzvédelmi
hatósághoz tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából.
Telepengedély-köteles ipari tevékenység
A jegyző bejelentés, illetve a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles
meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában a magyar
építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 83. §-a (a továbbiakban együtt: övezeti
besorolás) szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
Amennyiben az övezeti besorolás szerint az adott tevékenység a telepen nem végezhető, a
jegyző az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.
A Rendelet 2. mellékletében meghatározott telepengedély-köteles ipari tevékenységeket csak
végleges telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély iránti kérelem kötelező
adattartalmát és a csatolandó dokumentumokat a Rendelet 3. melléklete írja elő. A
telepengedélyt a jegyző akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások és az övezeti
besorolás alapján a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A telepengedély
megadásával egyidejűleg a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak
igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult igénybe venni az alábbi
kedvezményeket, támogatásokat:
- ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés és – ha megfelel a törvényben
foglalt feltételeknek – szünidei gyermekétkeztetés, - évente kétszer pénzbeli támogatás,
- jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti
kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult terjesztheti elő.
Támogatás időtartama:
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontjától, azaz a kérelem
benyújtásának napjától 1 évig. A kedvezmény iránti újabb kérelem a korábbi jogosultság
időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az
esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell
megállapítani.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a határozatban foglalt
időtartam leteltével automatikusan megszűnik.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszüntetésre kerül, ha:
– a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy
– a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.
A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények
megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.
Az egy főre jutó jövedelem számításánál gondozó családként kell figyelembe venni az egy
lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülőt, a
szülő házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező
gyermeket, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás
munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló
keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
valamint az előzőekben fel nem sorolt, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő
vagy házastársa által eltartott rokont.
A jogosultság vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni
helyzetének vizsgálatára is. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amiben életvitelszerűen
lakik a kérelmező, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, az a
gépjármű, amit mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre való tekintettel tartanak fent.
Az ügyintézés kezdeményezésének és benyújtásának módja:
Kérelemre indul, mely benyújtható személyesen, postai úton, elektronikusan, e-papíron,
ügyfélkapun/ hivatali kapun keresztül.
Ügyintézési határidő: Sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Az ügyintézés díja: Illetékmentes.
Alkalmazott jogszabályok:
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.
(IX.10.) Kormányrendelet, - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság
szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet, - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi
szakellátások térítési díjairól és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló
328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet.
Hatáskörrel rendelkező szerv: Jegyző
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésének ügyintézése
Alkalmazott jogszabályok: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és
a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az
adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a
közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a
digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi
CIII. törvény
Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-
minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő
szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.
Az eljárás menete
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdéséről szóló bejelentést a szálláshely fekvése
szerinti jegyzőhöz kell benyújtani. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentése az
illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes. A jegyző a bejelentésről
igazolást ad ki és a szálláshelyet nyilvántartásba veszi.
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdéséről szóló igazolás megküldésre kerül a
Rendeletben meghatározott hatóságoknak és az NTAK-ot üzemeltető Magyar Turisztikai
Ügynökség Zrt.-nek (MTÜ). A hatóságok hatósági ellenőrzést folytatnak le és annak
eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.
A szálláshely-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó bejelentés kizárólag elektronikusan, az
Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) a megfelelő űrlap
kötelező használatával nyújtható be. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet
be nem nyújtottnak kell tekinteni.
A szálláshely-szolgáltató köteles a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást
haladéktalanul, illetve a szálláshely megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül a
Hatósági Irodához bejelenteni.
A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítésben bekövetkezett változást követően,
valamint a szálláshely-minősítés megújítása során kiállított dokumentumot haladéktalanul
köteles megküldeni a Hatósági Irodához.
A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít. A
hatósági ellenőrzés során kiemelten kell vizsgálni, hogy a szálláshely-szolgáltató az NTAK
felé regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett-e.
Ügyintézés helye: Mezőzombori Polgármesteri Hivatal
Talajterhelési díj
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a talajterhelési díj
fizetési kötelezettsége azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló
közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó
szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
A díjfizetésre kötelezett kibocsátó a Ktd. által megállapított talajterhelési díjnak 2009. évtől a
100 %-át köteles megfizetni.
A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel
igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz
mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe
vett víz mennyiségével. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m 3 .
Területérzékenységi szorzó: 3.
A talajterhelési díjról szóló 16/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete 8/A. § (1) bekezdés
alapján mentes az adó alól:
– a) pont alapján: az a természetes személy kibocsátó jelölheti, akinek a kerti csapon mért
fogyasztása, locsolás címén valósul meg – kizárólag locsolási célra létesített, külön
mérőórával mért külterületi vízvételező hely,
– b) pont alapján: az a kibocsátó jelölheti, akinek ingatlanán épület, felépítmény nincs
(üres telek), és a vízellátást kizárólag csak egy vezetékes vízvételezési helyen biztosított,
valamint a közszolgáltató által igazolt éves – időszakos – vízfogyasztás nem haladja meg a 10
m3-t,
– c) pont alapján: az a kibocsátó jelölheti, akinek az ingatlanát érintően a közcsatorna
kiépítésre került, azonban a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára gravitációval –
átemelő kiépítése nélkül – rákötése nem lehetséges a kibocsátó által benyújtott műszaki
szakértő által elkészített szakvélemény alapján,
– d) pont alapján: az a kibocsátó veheti igénybe, aki közparkban és közterületen lévő
szökőkúthoz vízbekötéssel rendelkezik, valamint az aki köztemetőkben lévő vízbekötéssel
rendelkezik,
– e) pont alapján: az a kibocsátó veheti igénybe, akinek a közszolgáltató által igazolt éves
vízfogyasztása nem haladja meg az 5 m3-t.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben és talajterhelési díjról szóló
16/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontban meghatározott
díjból 95 %-os díjkedvezmény illeti meg a tárgyévben a magánszemélyt:
családban élő esetén, ha a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
egyedül álló esetén, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi
nyugdíjminimum 200 %-át,
aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül és ezt hitelt
érdemlően igazolni tudja.
A díjmentességek a talajterhelési díj bevallásának benyújtásával érvényesíthetők. A bevallás
benyújtásával egyidejűleg a magánszemély köteles a jövedelmét igazolni.
Jövedelemigazolásként a következőket kell csatolni: rendszeres jövedelemről a munkáltató
igazolását, a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a Nyugdíjbiztosítási
Igazgatóság által kiállított igazolást (adott évi nyugdíj megállapításáról szóló nyomtatvány),
ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló
szelvényét, a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátás esetében az
ellátást igazoló szelvényét, ennek hiányában a hatóság által kiállított igazolást, egyéb nem
rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát, az előzőek hiányában az
utolsó havi bankszámla kivonatot.
KI JOGOSULT AZ ELJÁRÁSRA: A talajterhelési díj fizetésére kötelezett.
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény;
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény;
az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet;
az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény;
a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023. évi CIII. törvény (Dáptv.),
az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési
nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.
Idegenforgalmi adó
Jogosultak köre
Az adóbeszedésre kötelezett adózó.
Mit kell tennie
Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) szálláshely üzemeltetője az adókötelezettség
keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati
adóhatóságnak.
Adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Mezőzombor Község
Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó mértéke
személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. A fizetendő idegenforgalmi adót az
adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
Vonatkozó jogszabályok
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.
évi CIII. törvény (Dáptv.),
Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/2022.
önkormányzati rendelete
Túlfizetés rendezésével kapcsolatos eljárás
Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet
be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése
keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és
bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről
vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később
esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a
tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést,
vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített
nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó
nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása.
Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés
kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó
szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a
kiutalás. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes
fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.
Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.
évi CIII. törvény (Dáptv.)
Benyújtó személye
Az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Adóhatósági igazolás
Mezőzombor Község Önkormányzati Adóhatósága hatáskörében eljárva, az adózó kérelmére
hatósági igazolást állít ki.
Jogosultak köre
- Magánszemély
- Jogi személy, egyéb szervezet
Ügyet indíthat az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Mezőzombor Község Önkormányzati Adóhatósága hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában
szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és
a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 2017.
évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.)
Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást.
Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az
igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a
behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt
valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség
elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást
feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét
teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.
A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az
igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása,
valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
Az adózónak az adóigazolás kiállítása érdekében kérelmet kell benyújtania.
Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet
vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel
kívánja használni.
Az adóhatósági igazolás díj-és illetékmentes.
Vonatkozó jogszabályok
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
- A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.
évi CIII. törvény, - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek
megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Adó- és értékbizonyítvány
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2)
bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján,
az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és
értékbizonyítványt.
Jogszabályi háttér
A jegyző adóügyi feladatairól szóló 1991. évi XX. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes
szabályairól
Benyújtó személye
Az ügyfél vagy az ügyfél törvényes képviselője, meghatalmazottja.
Más hatóság (külön jogszabály rendelkezése alapján).
Benyújtás formája és módja
Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában,
valamint levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az
elektronikus ügyintézést a 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) a digitális államról és a digitális
szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus
úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az
adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot
azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A
gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Ügyintézési határidő
A jegyző az adó- és értékbizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül
adja ki.
Építményadó
Mezőzomboron a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), valamint
Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló
22/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.), értelmében adóköteles az
önkormányzat illetékességi területén lévő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület,
épületrész (továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi
helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az építményadó-kötelezettség kapcsán az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy
szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként
szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző
felet kell tulajdonosnak tekinteni. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény
tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában
adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és
kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó
alanya. Az önkormányzati adóhatóság – a hatályban lévő törvény értelmében – azt tekinti
adóalanynak, és tőle követelheti az építményadó teljes éves összegét, aki az év első napján
(pl.: 2025. január 1.) az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Mit kell tennie
Az Adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli,
akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a
vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése Balatonlelle Város
közigazgatási területén található. Az építményadó alanya lehet, aki a naptári év első napján az
adóköteles épület a tulajdonosa vagy, ha vagyoni értékű jog áll fenn az épületen a vagyoni
értékű jog jogosítja. Gyakorlatban annak kell adatbejelentést tennie: aki például vásárolt,
eladott, örökölt lakást vagy nem lakás célú építményt, ha megváltozott annak vagyoni értékű
jogállása, módosult az építmény használata (pl.: üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült),
illetve módosult az adóköteles hasznos alapterület nagysága. Fontos, hogy önmagában az
ingatlan nyilvántartásban történő változás átvezetés nem elegendő és nem helyettesíti az
adatbejelentést. Mivel az építményadó ún. „kivetéses” jellegű vagyoni típusú helyi adó, így
az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, illetve szünteti meg az
adókötelezettségét.
A helyi adóügyek döntő többsége már személyes jelenlét nélkül is intézhető, mert az
önkormányzatunknál létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái. Erre az Elektronikus
Önkormányzati Portál (E-Portál) https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap felületén van mód. Az
E-Portál felületén az adózók ügyeket indíthatnak, bevallást, adatbejelentést tehetnek,
lekérdezhetik ügyeiket, adószámláikat és elektronikus fizetést is teljesíthetnek.
Az építményadó alapja az adóköteles építmény négyzetméterben számított hasznos
alapterülete.
(2) Az adó mértéke 1200 Ft/m2/év.
(3) Mentes az adó alól:
a) a magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló épület, épületrész,
b) a magánszemély tulajdonában levő 1 db gépjárműtároló.
Vonatkozó jogszabályok
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
- A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.
évi CIII. törvény (Dáptv.),
Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 22/2022.
(XI.30.) önkormányzati rendelete
Helyi iparűzési adó
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-a alapján a helyi
iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási
tevékenység.
A Htv., valamint Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról
szóló 22/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelete értelmében az adókötelezettség kiterjed
Balatonlelle Város illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységre.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott
székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy
egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a
tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Jogosultak köre
Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti
vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és
kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
- egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek,
- jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
- az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő
egyéni cégeket, egyéb szervezeteket. Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári
Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.
Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így –
többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye
található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell
kiindulni.
A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó,
azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában
is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül
egybefüggően nem éri el a 181 napot.
A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak
(vállalkozónak): - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni
vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített
tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély
az alábbi esetekben:
a) ha ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez,
b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-
üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-
szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó
jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja,
kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei
tekintetében; - a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); - az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben
meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói
iroda tagjaként folytatja); - az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben
meghatározott tevékenysége tekintetében; - az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott
tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy
alkalmazott ügyvédként folytatja); - a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező
magánszemély e tevékenysége tekintetében; - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti mezőgazdasági
őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves
minimálbér 50 %-át meghaladta.
Ügyet indíthat az adózó vagy képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Mit kell tennie
Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve
bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus
úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.
A 2022. évtől a HIPAK nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és
adóévenként 1 bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön „M” lap
beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszere
végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv.
42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát,
ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett
önkormányzatok részére.
Az adókötelezettséget a vállalkozó önadózás útján teljesíti, a vonatkozó jogszabályok alapján,
az adót önállóan állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele
érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy a törvény
eltérően nem rendelkezik.
Az iparűzési adó éves mértéke
a) állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a,
b) ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 5.000.-Ft.
Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem
rendelkezik – az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, jellemzően május
31-éig kell benyújtania és egyben az adót, előleget megfizetnie.
Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó éves bevallását a mérlegforduló napot követő
- napig nyújtja be.
Soron kívüli adóbevallás benyújtására köteles adózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL.
törvény 52. §-ában meghatározottaknak megfelelően.
Vonatkozó jogszabályok
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023. évi CIII. törvény (Dáptv.).
Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló
22/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Magánszemély kommunális adója
Mezőzombor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2022.(XI.30.)
önkormányzati rendeletével az önkormányzat illetékességi területén kommunális adó
bevezetését rendelte el.
A rendelet alapján adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén
magánszemély tulajdonában lévő építményt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az
önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti
jogával rendelkezik.
Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján
- az építmény tulajdonosa
- vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult, amennyiben az adóköteles építményt az
ingatlan nyilvántartásába bejegyzett jog terheli.
Mentes az adó megfizetése alól: - a magánszemély tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész
- szükséglakás
Adókötelezettség keletkezése: a használatba vételt követő év első napján
Adókötelezettség megszűnése: az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az
építmények az év első felében történő megszűnése esetén, a második félévre vonatkozó
adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó mértéke adótárgyanként: 12.000 Ft/év
Az adókötelezettséget érintő változást (keletkezés, megszűnés) annak keletkezésétől
számított 15 napon belül kell az adóhatóságnak bejelenteni!
Az adó megállapítására, megfizetésére, bejelentési kötelezettségére az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (továbbiakban Art.) rendelkezései az irányadók.
Amennyiben bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, az Art. 220. § (1)bekezdésében
foglaltak alapján mulasztási bírság kiszabására van lehetőség, továbbá, ha bevallási
kötelezettségének mégsem tesz eleget, hivatalunk nyilvántartása alapján az ingatlantulajdonos
részére a kommunális adó hivatalból kerül kivetésre, előírásra.
| Frissítés: | A változásokat követően azonnal |
| Megőrzés: | Az előző állapot törlendő |